Szervita Nővérek
A Fájdalmas Anya Szolgálói
ISTEN HOZOTT ! Jó helyen jársz!
Aktuális hírek, tanúságtételek
A szerzetesi hivatás egyedülálló módon nyitottá és szabaddá teszi a szívet Isten és az emberek szeretetére.
Szent II. János Pál - Újévi felajánló ima Egyetlen Isten! Atya, Fiú és Szentlélek! Neked ajánljuk ma az emberi idő új kezdetét, az évet, amely most kezdődik. Neked ajánljuk, aki kezdet nélkül Kezdet vagy, aki igazság és Szeretet vagy, aki mindenhatóság és irgalmasság vagy; Te légy jelen benne, és cselekedjél benne, mert Általad élünk, mozgunk és vagyunk. Az új évnek ezt az első napját az Ige földi születése titkával egyesítjük. Ő a Fiú, akit Te, Atya, az emberiségnek ajándékoztál, hogy egy legyen velünk. Ma különös szeretettel és gyöngédséggel vesszük körül a názáreti Szűz anyaságát, Akit Te, örök Atya, kiválasztottál, hogy a Te Fiad édesanyja legyen, a Szentlélek műve által, Aki a mi szeretetünk a kimondhatatlan Háromság titkában. Üdvözlünk, új év, a liturgia mai szövegével: “Áldjon meg Téged az Úr és oltalmazzon! Fordítsa feléd orcáját, és legyen hozzád kegyes! Tekintsen rád az Úr, és adjon békességet!” Újév alkalmával ezeket a kívánságokat fejezzük ki kölcsönösen egymásnak: Jézus Krisztus nevében kezdjük újra. Az Ő neve azt jelenti: Isten üdvözít!
Fazakas Gyöngyi Mária Búcsúbeszéd a Gyermekotthon átadásakor 2023. 08. 27. Ave Maria! Tisztelt Főigazgató-helyettes Asszony, Kedves Zia! Főtisztelendő Plébános Úr, Kedves Krisztián Atya és Ferenc Atya! Tisztelt Igazgatónő, Kedves Anita – és Minden Kedves Munkatársunk! Kedves Fiatalok - Fiatal Felnőttek és… Kedves Gyerekek! Azért jöttünk ma össze itt, hogy hálát adjunk Istennek mindazért, amit az elmúlt 28 év alatt a gyermekotthon-, a gyermekek- és a munkatársak életében tett. 1995-ben indultunk… Hogyan is? …Egy édesanya halálakor - akinek két leánya félárván maradt. A szervita világi rendhez tartozó nagymama fordult segítségért akkor Edit nővérhez. Ő pedig úgy érezte, mintha Isten kérné tőle e szolgálatot! Így hát - Damiana nővér és a generális anya engedélye után - befogadtuk e két árvát. Jól emlékszem arra a 1995. szeptember 1-i napra. …Az esti szentmise után beültünk Fülöp atya kocsijába, hogy a maklári plébániára hajtsunk. Az volt kiinduló pontja a mi közös életünknek. Nem is volt olyan egyszerű… Mert ahogy Edit nővér felvette a kapcsolatot a Heves Megyei Gyámhivatallal, akkor derült ki, hogy a nővéreknek Magyarországon nincs is még cégbírósági bejegyzése… Edit nővér segítője - Prokajné Margit néni mellett – Dr. Löffler András ügyvéd úr lett. Támogatásukkal aztán 1996-ban hivatalosan is beindulhatott a Szervita Családi Nevelőotthon. Aztán meg azzal kellett szembesülnünk, hogy ez a maklári plébánia épülete nem is alkalmas a mi szándékunk megvalósítására… Ekkor ugyancsak Margit néni volt, aki - Póta atyát jól ismerve - a mezőkeresztesi plébániára terelte figyelmünket. Ferenc atya valóban nagy örömmel fogadott. Végül Dr. Seregély István érsek atyától megkaptuk célunkhoz e plébánia-épületet - sőt minden hozzá szükséges támogatást is. Az épületnek s a benne élőknek védőszentjéül – nem véletlenül - a Szervita Hét Szent Atyát választottuk. Ettől kezdve itt folyhatott azoknak a gyermekeknek a befogadása, akiket ki kellett emelni családjukból… E nem kis munkában Edit nővér fő segítője most Jurácsik Gáborné Magdi néni lett. De aztán egymás után jelentkeztek későbbi, világi munkatársaink is… Elnevezésünkben a „családi” szó igen fontos volt! Úgy akartuk nevelni e gyermekeket, hogy azt érezzék: mintha egy nagy családban élnének: ahol megkapják a szeretetet, biztonságot, ahol segítik egymást… Hogy esténként közösen imádkozzunk, vasárnap szentmisére járjunk - s ahol közös a munka, a játék… Igen: jó volt résztvenni a plébánia életébe. E templomban több gyermekünk lett „Isten gyermekévé” is – több fiatal vette magához először Krisztus Szent Testét és részesült a bérmálkozás által a Szentlélek ajándékaiban. Rendszeresen részt vehettek a vasárnapi szentmiséken - sőt pásztor- meg passiójátékaikon is szerepelhettek. Majd belekapcsolódhattak községünk, sőt a város ünnepeibe is. S aztán, egyszercsak kiürült a templom melletti általános iskola – s megvételre ajánlották azt is nekünk… Végül is így alakult ki az a „Szent Család Gyermekotthon” - ahol most vagyunk, s amely tizenkét gyermek számára ad lehetőséget a biztonságos, szeretetteljes felnevelkedéshez. Egyúttal négy helyi lakosú, világi munkatársnak is tudtunk mindezzel munkát biztosítani. …Edit nővér anyai szeretettel vezette az otthont, melyben mindig számíthatott munkatársai segítségére is. Majd Eszter nővér vette át szerepét: a lakásotthonok irányításával, s a gyermekek gyámjaként, utógondozójaként. Fiatalos lelkületével, határozottságával s szakértelmével irányította e csapatmunkát. Mindig keresve, megtalálva és megadva a gyermekek számára mindazt, ami testi fejlődésükhöz, lelki kibontakozásukhoz szükséges. Később e gyermek- és a lakásotthonnak Hegedűsné Jurácsik Anita lett a világi vezetője. Ő ugyanúgy tartotta igen fontosnak a gyermekek és fiatalok testi-lelki nevelését. Hála minden munkatársunknak, akik felkészítették gyermekeinket azokra a szereplésekre, melyekkel lassan a való életbe illeszkedhettek bele… E sok-sok éves odaadó munkát nagyon köszönjük Nektek, kedves munkatársak… Isten a tudója: mennyi öröm, könny, szép s jó törekvés áldozata kísérte munkátokat, hogy gyermekeinknek, fiataljainknak valódi otthonává tegyétek a gyermekotthont: növekedvén abban azok tudás, emberség és Isten ismerete, szeretete terén is. Isten fizesse meg mindezt Tinéktek! Tudjuk s hisszük: Isten hívott létbe mindannyiunkat. S éppígy csodálatos hivatást is szán mindannyiunknak – amit a Vele való folytonos, párbeszédes kapcsolat által ismerhetünk fel egyre pontosabban. Ma is így szólít meg: „Kövess engem!” Meg: „Szeressétek egymás, ahogy én szerettelek benneteket”. Nagy kérdés e mai, felszínessé váló világban: mi is ez a szeretet? A „jó akarása” a másik ember számára – különösen pedig a legnagyobb jóhoz való segítése: az örök élethez! Igen! Úgy kell élnünk s nevelnünk: hogy – elsősorban példánk és imáink által - besegítsük a másikat az örök életre! A szeretet teljességébe: ahol már nem lesz gyász, fájdalom, elhagyottság… Kedves Gyermekek és Fiatalok! Szeretném, ha búcsúzásul egy ajándékot elfogadnátok tőlem – egész életetekre… Előbb egy szellemit – akár az egész életetek küzdelmeihez nélkülözhetetlen „fegyverül”. Lelketek mélyén soha ne inogjon meg meggyőződésetek abban, hogy amikor Isten életbe hívott Benneteket: azt azért tette, mert igen nagy és személyes szerelemmel szeretett! Életünk útja azonban rögös, mindig élni a szeretet életét nehéz. De bármerre is vigyen az Titeket, s még ha el is távolodnátok Istentől valaha, azt mégse feledjétek el Róla, hogy Ő mindig visszavár… Ezért lehet és legyen is bátorságotok visszatérni Hozzá. Ilyenkor még nagyobb szeretetét tapasztalhatjátok majd meg! Mert jól tudjuk mindannyian: nem könnyű ma gyermeknek, fiatalnak lenni - amint normális felnőttnek sem… De ha kicsit is keresitek: Isten annál erősebben segít, hogy jól sikerüljön számotokra az életetek. Miért nehéz ma? Túl sok a csábítás. Hogy mást ne mondjak: például az internet, az online sok-sok hamissággal terhes világa is begyűrűzött mindennapi életünkbe. A fiatalok számára ez duplán is veszélyes: ők még nem erősödhettek meg eléggé az igaz és örök értékek meggyőződésében. Így aztán hatása alá kerülünk ott is, ahol nem kellene. Teszem azt: felületes, kétszínű, ingatag barátságok szövődhetnek – melyekre helyes és szilárd életet nem alkalmas építenetek. Vagy teszem azt: sokszor úgy tűnik, az a menő, aki megszegi a szabályokat és szembemegy a helyes értékekkel, vagy egyszerűen kamaszos daccal a felnőttek világával. Igaz, hogy hibáikat nem kellene leutánozni - de csupán lázadással nem lehet kijavítani azokat. Vagy a velük csupán csak ellenkező, elkülönült szigetek, klikkek kialakítása sem vezethet megoldáshoz. …Hacsak nem a valódi jóság szigetei azok: ahová a mi Jézusunk mutat utat. És sorolhatnám még a többit is: például amint a mesterségesen élet-romboló szellemi-, kémiai-, tárgyi portékák árulói ígérnek boldogságot azok árán, s lesznek általuk végleg boldogtalanokká. Sokan eshetnek áldozatukká... Tudom, nem könnyű ezzel az árral szemben úszni. De hát mit is tudunk helyettük nyújtani? Ha ilyenekkel találkoztok: gondoljatok mindjárt arra a krisztusi motivációra, amire a Szentlélek késztet mindig bárkit. Amint Jézus Krisztus eledele sem kábítószer volt, hanem mindig! az Egy Igaz Atyja akaratának teljesítse – az Őt követőké is lehet ugyanez! Talán először nehéz megérteni – de Ő azon az úton járt, melyen inkább saját életét adta oda szeretetből másokért, minthogy bárkivel önző legyen vagy ártson bármely embertársának. Inkább szerette a kicsiket, a kitaszítottakat, az árvákat – semmint közönyös lett volna irántuk... Higgyétek el nekem: nem könnyelmű kalandok hozzák meg az igaz boldogságot, hanem az őszinte, a valódi szeretet szerinti élet. Amint egyik kedves, karácsonyi énekünk szól - bizonnyal emlékeztek rá – idézem: „…Boldogságot adni másnak nincs hatalma itt csak tenéked, Istenem – ó, ha arcod megjelen áldott ostya szent színében - boldog vagyok én!” Bárcsak felismernétek ezt, és mernétek is erre bízni életeteket… Arra, aki szép csendesen vár Rátok. Bár szerényen rejtezve el egy-egy templomunk mélyén, de annál szebb és erősebb életért kezeskedve... Ehhez csupán mernetek kellene olykor elszakadni a zajtól, a kütyük világától... Mert Isten szerető tekintete elé állni úgy lehet: ha csak az Ő szavát engedjük meghallani a magunk számára. Ő a szívetek legbensőjének az Ura és segítője – csak hagyni kell azt, hogy „ott belül” megszólítson Benneteket… Ígérem: igen boldog az ilyen találkozás! …Amiről eddig szóltam, mint lelki útravalóról, azt mondtam: „egész életetekre” szól… Ám gondolkodtam azon is: milyen tárgyi ajándékot adjak búcsúzóul, mely jelképezheti mindezt. Így esett választásom: a cserepes virágra... Mert ez a fajta virág: él! - Ám, hogy életben is maradjon: ahhoz naponta gondoznotok, ápolnotok is kell! Hogy ne száradjék el, hogy gyönyörködhessen, aki csak ránéz… Ehhez bizony megfelelő vízre, napsütésre, időnkénti tisztogatásra van szüksége… - Gyermekek! Legyen ez a most ajándékba adott virág - amit itt nővéreink a kezetekbe adnak – az egész életetek jelképe! S ha ránéztek, gondoljatok arra: felelősek vagytok a virágotokért – és megismétlem: az életetek jelképe ez most. Amint ti, munkavállalóink is felelősek vagytok a gyermekek életéért. Hogy jó testi-szellemi táplálékot kapva: egészségesek és tiszták lehessenek testben-lélekben. Hogy így betölthessék hivatásukat. Kicsit másnak tűnik még egy harmadik valami – mégis hasonlóan búcsú-ajándékaink közé tartozik ez is. Szerettük volna, hogy ezután is olyan fenntartója legyen e lakásotthonnak s külső férőhelynek, aki Isten szavára építi az életet és egész szolgálatát, akinek fontos a keresztény értékrend a nevelés során. Akiknek legfontosabb, hogy a családból kiemelt gyermekek ne kallódjanak el. Így esett a választás a Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóra. Köszönet ezért a lehetőségért a Szeged Csanádi Egyházmegye püspökének: Dr Kiss-Rigó Lászlónak és Kothencz János főigazgató úrnak. És éppúgy köszönet Ternyák Csaba érsek úr hathatós segédkezéséért is. Hála Pál Hortenzia főigazgató-helyettes Asszonynak, meg a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató szakembereinek sok segítségükért, jó együttműködésükért egyeztetéseink során. S természetesen nem utolsósorban köszönjük támogatásukat a mindenkori generális anyáinknak: Angéla, Paola és Simona anyáknak, s ugyanígy: itt dolgozó nővértársaknak, munkatársaknak, minden jótevőnknek - mindenkinek, aki valaha is csak egy fohászt elimádkozott e gyermekotthonért. Ugyanakkor azt is szerettük volna, ha e gyermekek és fiatalok ugyanezen a helyen maradnak ugyanezzel a profillal - mind a kedves munkatársakkal együtt. Ezzel is több biztonságot nyújthatunk az itt nevelkedőknek. Nem kevés „hajtűkanyar”, s jó három év után most már napokon belül meg fog történni a fenntartóváltás. S ami a legfontosabb: a lakásotthont és a külső férőhelyet Isten segítségében bízva adjuk át! Melynek ezentúl Szent Mónika lesz a védőszentje. Nagy példa ő előttünk a tekintetben, amint Ágoston fia megtérését kitartó imával nyerte el. Mert hogy a szakmai hozzáértésen és odaadáson túl, vannak olyan küzdelmek is a nevelésben, melyeket csak imával és böjttel nyerhetünk meg. Így nekünk is imádkoznunk kell azért a gyermekért, fiatalért, amelyikről éppen azt vesszük észre, hogy most nem jó úton jár. Hisz lelkünk ellensége küzd mindannyiunk - így az ő lelkükért is. Mi a szervita nővérek pedig ígérjük: mi sem engedjük el a „lelketeket”: a jövőben is Veletek maradva szívünkben, Isten áldását kérjük Rátok! …A napokban írta ezt le valaki, aki hivatását keresi: „A szervita nővérekkel töltött egy hónapos próbaidő alatt egy kép érlelődött meg bennem. Úgy éreztem magam, mint egy rózsatő, aki eddig csak egy kicsike földlabdába csomagolva várta, hogy elültessék, végre termékeny talajra találjon, hogy meggyökeresedjen, fejlődni, növekedni tudjon, és így szép, illatos virágokat adhasson!” A „Szervita Nővérek Gyermekotthon” is friss földet, sőt új nevet is kap… Lesz, ami átültetődik. De kívánom, hogy az új fenntartó, a munkatársak és ti magatok is életetek földjét továbbra is közösen műveljétek, hogy a Szent Mónika Lakásotthon és a Béke út 22 alatti külső férőhely is Istennek kedves kertje legyen, ahol különböző és szép virágok nyílnak. S amikor el-eljő’ az idő, amikor egyes virágokat már „új földbe kell ültetni”, akkor az bő gyümölcsöt teremjen, belőle új hajtás fakadjon! …Tudom: nem könnyű a közösségi élet, az együttélés. Ezért már jó húsz éve, hogy lefordítottam egy imát a közösségért - melyet gyakran imádkoztunk is. Az emlékkép hátára is ezt az imát írtam. Imádkozzuk el most együtt! És ha lehet: naponta tegyétek meg ezt… És éljünk ennek szellemében! „Kérlek Uram közösségemért, hogy egyre inkább megismerjük egymást, és megértsük egymás vágyait, korlátait: hogy mindnyájan érezzük és magunkévá tegyük egymás szükségleteit. Hogy megértsük a másik fáradságát, baját, aggodalmát, hogy közös beszélgetéseink ne elválasszanak, hanem egyesítsenek a jó és az igaz keresésében. Hogy közülünk a saját élete építésével senki ne akadályozza meg a másik életének növekedését, hogy örüljünk egymás örömeinek - és Rád tekintsünk mindig, aki az igazi öröm forrása vagy. Hogy mindenekelőtt szeressünk, ahogy Te szeretsz bennünket Mennyei Atyánk, és mindegyikünk a másik igazi javát akarja. Hogy közösségünk ne zárkózzon magába, hanem legyen nyitott és nagylelkű a mások szükségleteinek felismerésében és segítésében! Hogy mindig az Egyház élő tagjainak érezzük magunkat a földi zarándokúton és együtt folytassuk az itt megkezdett utat a mennyben is. Ámen”
2023. június 2.
Fogadalomtétel a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.
D.J. K. Életem útja Édesanyám református volt édesapám katolikus. engem pedig reformátusnak kereszteltek meg. a testvérem pedig katolikusnak Apai nagyszüleim, katolikusok voltak. Anyai ágon reformátusok Az apai nagyszüleimhez szerettem menni, mert nagymamám sokat beszélt Jézusról és a Szűzanyáról szerette volna, ha én is katolikusnak lettem volna megkeresztelve A testvérem, aki siketnéma volt, de nagyon ügyes szerették az osztálytársaim—majd Kecskeméten a siketnéma iskolába járt néhány hónapot, 7 éves korában elment a mennyei Atyához. Az apai nagymamám sokat beszélt nekem a Szűzanyáról és többször elmentem vele szentmisére, és szerettem oda menni. Szívembe vésődött ez az időszak nagyon vágyakoztam szentáldozás után, de ezt még akkor nem tudtam mit jelent. A Szűzanyát is nagyon meg szerettem, aki mind máig kíséri utamat. Amikor elvégeztem a szakmunkás képzőt elmentem dolgozni húsipari laboratóriumban. E közben kerestem életem párját, a nagy Őt. Akivel egy nyaralás alkalmával találkoztam Budapesten. Ő katolikus volt és mivel messze laktunk egymástól sokat leveleztünk és havonta találkoztunk, sokszor beszélgettünk Jézusról és a Szűzanyáról. Ekkor már nagy örömömre mivel katolikus volt a férjem meg valósulhatott a vágyam, hogy én is az lehessek. Esküvőnk előtt felnőtt hittanra kezdtem járni és utána lettem elsőáldozó már nagyon vártam erre a pillanatra. Később pedig bérmálkozó lettem. 1987.ben volt az esküvőnk, mivel nagyon szerettük a Szűzanyát ezért az esküvőt szeptember 12. re tettük, hogy életünk az Övé és Jézusé legyen. Ebben az évben voltunk Medjugorjéba és az egyik jelenéskor a látnokok bevitték oda ahol a Szűz Anya megjelent nekik és megáldotta a gyűrűnket. Ezzel beteljesedett életem több vágya, 23 év boldog évet éltünk együtt. Ez alatt sok nehézségen át segített minket az Úr. Férjemmel elkísértük szüleinket életük nehéz szakaszán és eltemettük őket. 2006 nyarán meghalt édesapám és gondolkodtunk, hogy édesanyámmal mi legyen, ő Szeremlén élt egy Baja melletti faluban mi Budapesten éltünk és dolgoztunk. Az volt a tervünk, hogy oda költözünk el is kezdtük a ház felújítását. Az Oltáriszentség előtt többször kértem az Úr Jézust mutassa meg hogyan tovább. Egyik nap jött a hír hogy Gábor kórházba került infarktussal. és még kilenc hónapot kaptunk ajándékba. Halála után édesanyámat be kellett adni idősek otthonába. Ekkor újra kellett tervezni, keresni életem értelmét. Egy szentségimádás alkalmával imáimban kértem ismét a Szűzanyát hogy segítsen. A volt plébánosunk Verbényi atya szólt nekem hogy menjek kelenvölgybe mert a szervita nővérekhez megy misézni. Itt megtapasztaltam, Isten jelen létét és lelkem békéjét és örömét. Így elkezdtem egyre gyakrabban a nővérekhez menni. Ekkor kezdet bennem újra feléledni a vágy, ami gyermekkoromban szívemhez nőt a nagymamám által. Ő szeretett volna apáca lenni. Annak idején szerettünk volna gyerekeket, de ez sajnos nem valósult meg így csak álmainkban élt, hogy „milyen jó lenne ha: Pap vagy szerzetes lehetne a gyermekből „ Ekkor egyre többször voltam a nővéreknél imára, szentmisére és zarándoklatra mentem velük. Édesanyám ebben az időben még élt ezért még várnom kellett, és keresni tovább az életem értelmét. Ez idő alatt mikor kerestem az utamat egyszer a nővéreknél szentségimádáskor kértem újra az Úrtól és a Szűzanyától megerősítést, hogy mi Isten akarata velem. Pár napra rá jött a hír édesanyámról, hogy kórházban van így többször mentem hozzá. S még kettő hónapig élt. Ez jel volt számomra, hogy Jézus a mindenem az igazi nagy Ő. Amikor a világi dolgokat kerestem azt nem vitte sikerre az Úr Jézus, de ha a nővérekkel mentem, akkor minden jól sikerült. 2012.ben elkezdtem a jelölt időt majd 2015.ben volt a beöltözésem. 2015.ben voltam néhány hétre Firenzébe az Anyaházban és akkor egyik szentmise után lehetett húzni egy szentírási idézetet. Nekem a Jn.12,24. Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem esik a földbe és nem hal meg, egy maga marad, de ha meghal sokszoros termést hoz És aki nekem szolgál, engem kövessen, mert ahol én vagyok ott lesz az én szolgám… s ez maradt a szívemben így lett ez a jelmondatom. Köszönöm elöljáróimnak, rokonoknak és ismerőseimnek az imáját és a segítségét, akik kísértek ezen az úton. Istennek legyen hála!
Alexia Nővér, Pax tecum !
"A hit támogat, hogy mindent meg tudsz változtatni a jó érdekében" Hittel imádkozzátok a következő imát a békéért: Béke Istene, Dermesztő és hatástalan szavak nélkül fordulunk Hozzád. Hosszú ideje követjük a háború brutális eseményeit: keserű csaták, megszámlálhatatlan menekült és halott. Minden békítési kísérlet hatástalannak tűnik. Ebben a kétségbeesett helyzetben kérünk Téged mindazok megtéréséért, akik a félelmet és terrort árasztják. Imádkozunk erőért és oltalomért az elnyomottak számára. Kérjük Szentlelkedet, hozzon változást a gondolkodásmódokban, hogy elkerülhessük a további pusztítást és nagyobb nyomort. Kérünk Téged mindazok nevében, akiknek ki kell tartaniuk a háborús zónában, akiket közvetlenül támadnak, fenyegetnek, akik részt vesznek az összacsapásokban: Istenünk, add, hogy a gyilkolások véget érjenek, és megvalósuljon a béke csodája Ukrajna és egész Európa számára! Élet, vigasztalás és közösség Istene, Benned bízunk, hogy minden imádság elérjen szívedig. Abban a bizonyosságban, amit az a hit támogat, hogy mindent meg tudsz változtatni a jó érdekében, áldunk Téged most és mindörökké. Amen.
„Áldd meg Isten Szent Atyánkat, Krisztusnak helytartóját!”
Ferenc pápa magyarországi látogatása 2023 március 25.
Fogadd el, ó Égi Édesanyánk, az imákat! Tengernek csillaga, kérünk, hogy ne vesszünk el a háború viharában! Te, az Új Szövetség frigyládája, mutasd meg számunkra a megbékélés lehetőségeit és útjait! Kérünk, hogy vezesd vissza a világot az isteni harmóniához! Vess véget a gyűlöletnek, csillapítsd a bosszúvágyat, taníts meg minket megbocsátani! Szabadíts meg minket a háborútól, őrizd meg a világot a nukleáris fenyegetéstől! Rózsafűzér Királynője, ébreszd fel bennünk újra a szeretet és az imádság iránti igényt! Családok királynője, mutasd meg az embereknek a testvériség útját! Béke Királynője, esdd ki a békét az egész világ számára!
Szentatya a Bazilikába 2023 április 28-án
Szerzetesi közösségünk bemutatása
Julius Klau verbita atya újmiséje a Názáreti Hajlékban.
Rendi újságunk : Mária fényében olasz nyelven
Mit jelent az, hogy valaki egy közösségben egységben van a többiekkel?
Megint a hét szent atya jutott eszembe. Azt írja a legenda, annyira szerették egymást, hogy egy órára sem tudtak egymás nélkül lenni. Ma már azt mondanák erre, hogy társfüggők voltak. Én azt érzem, hogy ez az egység a különbözőségben. Szerintem nagy-nagy kapcsolatban van a befogadással, a másik meghallgatásával, hogy kész vagyok elveszíteni az én akaratomat a másikért. Sok együtt töltött időből, meghallgatásból, közös munkából, vitából, imából épül ez az egység. Amit Jézus mondott, hogy ahol ketten vagy hárman összejönnek a nevében, ott van közöttük. Őt keresni, hogy Ő mit akar. Hétköznapi szinten, és az elöljárók szintjén is. Nem nekem van tervem a közösséggel, hanem Krisztusnak, és Ő fog eggyé tenni, mert Ő a szeretet forrása. Minél jobban szeretjük Őt, annál jobban fogjuk egymást szeretni. A Krisztussal való mély kapcsolatunktól függ az egymással való mély kapcsolatunk. Az egység mélysége Krisztus szívének a mélységéből fakad.
Beszélgetés Fazakas Gyöngyi Mária nővérrel
A szeretethadjárat ábécéje
1. Tisztelj mindenkit – Krisztus jelen van felebarátaidban!
Légy megértő másokkal – ők a te testvéreid!2. Mindenkiről jót feltételezz, ne pedig gonoszat!
Még a legrosszabb körülmények között is, találj az életedben valami jót!3. Mindig jót mondj másokról – ne pletykálkodj és ne rágalmazz!
Tedd jóvá a szavaiddal okozott kárt! Ne kelts viszálykodást mások között!4. Beszélj mindenkivel a szeretet nyelvén! Ne emeld föl a hangod!
Ne káromkodj! Ne bosszants másokat! Ne fakassz könnyeket!
Nyugtass meg másokat, és légy jószívű!5. Bocsáss meg embertársaidnak! Ne legyél haragtartó!
Mindig nyújts békejobbot elsőként!6. Mindig felebarátod javát tartsd szem előtt! Tégy jót másokkal,
viselkedj velük úgy, ahogyan szeretnéd, hogy ők veled bánjanak!
Sose arra gondolj, hogy mások mivel tartoznak neked,
hanem hogy te mivel tartozol nekik!7. Légy együttérző mások szenvedései láttán!
Siess mindig a segítségükre jó szóval, tanáccsal, kedvességgel!8. Dolgozz lelkiismeretesen – mások a te munkád gyümölcsét élvezik,
ugyanúgy, ahogy te is élvezed mások munkájának a gyümölcsét.9. Tevékenyen vegyél részt közösséged életében!
Légy nyitott a szegények és betegek szenvedéseinek orvoslására!
Oszd meg velük anyagi és lelki javaidat!
Próbáld észrevenni, mások miben szenvednek hiányt!10. Imádkozz mindenkiért, még ellenségeidért is!
Boldog Stefan Wyszyński bíboros (1901-1981)
„Megígérem nektek, hogy e rend az én kiváltságos közösségem lesz, melyet különösen áldok
és védek.”
Február 17.
A Hét Szent Rendalapító ünnepe
„Egyetlen dolog őrzi meg a gondolkozó ember lelki és szellemi életét: Isten hozzánk intézett szava, mert Isten élete csak akkor marad meg bennünk ha Igéjét nemcsak meghallgatjuk, hanem meg is értjük és magunkévá is tesszük. Ellenkező esetben, vagyis ha nélkülözzük Isten Igéjét, lelki és szellemi életünk hiányos és lényeges kárt szenved. Szent Ambrus, Milánó nagy püspöke e remek gondolatához még azt a megjegyzést fűzi, hogy „valahányszor szent és épületes dologról olvasunk, Krisztus szól hozzánk.” Szentjeiben és szentjei által az Úr szól hozzánk. Isten szentjeiben mutatja meg a tökéletes, a krisztusi embert és általuk nevel természetfölötti életalakításra. Ezt az életformát mutatják be Hét Szent Atyáink is. „Az Isten és az emberek szolgálata Mária példája szerint” – összefoglalja a rend küldetését. Az isteni Gondviselés 1233-ban Firenze városában hét nemes származású jámbor férfiú közreműködésével új szerzetesrendet hívott életre. Ezek a férfiak: Monaldi Bonfílius, Manetti Bonajuncta, Antellai Manét, Amidei Amadé, Uguccioni Hugo, Sostegni Sosteneus és Falconieri Elek voltak. Ennek a hét férfiúnak a Szent Szűz ismételt égi látomásban meghagyta, hogy „Mária szolgái rendje” elnevezés alatt rendet alapítsanak, melynek célja az iránta való tiszteletnek, az Ő kiváltságainak, fájdalmainak és dicsőségének terjesztése. Rendünk Hét Szent Alapítói bensőséges lelki és őszinte emberi barátságban éltek. Barátságukat a Szűzanya iránti tisztelet és ragaszkodás tette egyre elkötelezettebbé. Céljuk az volt, hogy az evangélium örömhíre szerint, testvéri közösségben, imádságban, és szolgálatban éljék le életüket. Mélyen hívő vallásos keresztények és buzgó Mária tisztelők voltak. Elkötelezték magukat a betegek gondozására a Fonte viva-i kórházban. 1233-ban elhagyták otthonukat és megélhetésüket, biztosított kereskedői állásukat, Firenze kapuin kívül egy kis házban kezdték meg a közösségi életet az evangélium, a Szent Szűz tisztelete és a barátság jegyében. E kis közösségből született meg mintegy 760 éve a szervita rend. 1249-ben nyerték el Firenze püspökétől az első püspöki jóváhagyást. 1304-ben XI. Benedek pápa véglegesen is jóváhagyta, ezzel a pápai jogú szerzetesrendek közé emelve a szervita rendet. A Hét Szent Rendalapítót együtt avatták szentté 1888-ban, amely egyedülálló az Egyház történetében. A Kezdetek Legendájának 17. pontjában található, hogy Szűz Mária az Úrnőnk, saját és Szolgáinak Rendjét Hét emberen keresztül alapítván, világosan megmutatta, mi az Ő akarata: széppé tenni az Ő Rendjét a Szentlélek hét ajándékának bőségével. Ebben a hét ajándékban áll a hét férfi jövőbeli tökéletessége (LO 16). A Szentlélek vezetésével megteremtik a világban személyeik egységének értékes gyöngyét (LO 17). Isteni sugallattól indíttatva a hetek elhatározták, hogy együtt fognak élni (LO 30) Isten, önmaguk és felebarátaik iránti szeretettel (LO 40). A Senario Hegyén a Szentlélek eltöltötte őket sugallatával és ők így imádkoztak: „ne taszíts el színed elől, és Szentlelkedet ne vond meg tőlem” (LO 43). A Szentlélek ajándékai átalakítják őket. Első Atyáink a boldogságok embereivé, új emberekké, testvérekké lesznek. Ezt olvassuk a Kezdetek Legendájában (47): bennük volt az istenfélelem ajándéka, mely alázatossá tette őket; megnyilatkozott bennük a jámborság lelke, ami szelíddé tette őket; ragyogott bennük a tudomány lelke; meglátszott bennük az erősség lelke, ami az igazságra éhezővé és szomjazóvá tette őket; meg volt bennük a tanács lelke, ami irgalmassá tette őket; bennük rejtezett az értelem lelke, ami szívükben és testükben tisztává tette őket; teljessé tette a bölcsesség lelke, ami a béke embereivé alakította őket. Csodálkozva mondja a szerző: mindezen adományokkal a Szentlélek gazdagította atyáinkat, nem csoda, hogy sokan, karizmájuk jó illata révén, úgy határoztak, hogy lelki és anyagi közösségben akarnak velük együtt élni, és nem hagyták el többé a testvériségüket. (LO 47). Ebben állt a Rend kezdete, ebben áll a Rend folytonossága. Az újonnan létesült Szervitarend Mária-szolgálat a kegyelmi élet legtermékenyebb talajára épít s ezzel különleges, jellegzetes irányt szab neki. A Hét Kiválasztott és mindenkori követőik szívébe mélyen belevéste az Áldott Boldogasszony, Krisztus Anyja lelki vértanúságának, golgotás fájdalmának égető jegyét, hogy lélekben együtt szenvedjenek vele. Jellegzetes hivatásuk ez: Átélni a Boldogasszony golgotás szenvedésének minden mozzanatát, beleélni magukat a Kálvária véres valóságába, csatlakozni a kereszt tövében álló Fájdalmas Anyához és általa egyszer s mindenkorra egyesülni a Megfeszítettel. A kereszt ennél fogva életének tengelye, vezető szenvedélye. Egyszóval mindene, mert amikor Isten hívására Mária lovagias szolgálatát választotta életpályának, mindörökre eljegyezte magát vele. A szervita lelkiségben az Alapítók egyénisége is érvényesül. A Hét Szent Alapító volt elhívatva arra, hogy a szerviták benső, lelki életét és külső, kifelé ható apostoli, a „Golgota szent tüzét” sugározó munkásságát hatékonnyá tegye. A szerviták lelki életét illetőleg a Hét Szent Alapító maradandót alkotott, mert megvalósította a golgotás lelkiséget. Ez azonban kezdettől fogva a közös életben érvényesült, mert nem egy személyről, hanem a Hét Szent Alapítókról van szó, akik a kezdetektől 1233 szeptember 8.-tól közösségben éltek és az első, minden vonatkozásban tökéletes szervita közösség voltak. A szervita szentek sokasságából a legfontosabb egyéniségek akik hozzájárultak rendünk szellemének, a szervita lelkiségnek kivirágzásához: Benizi Szent Fülöp, Laziosi Szent Peregrin és Falconieri Szent Julianna. Hét Szent Atyáink közvetlenül a Boldogasszonytól kapták a fájdalmai kultuszának ápolására és terjesztésére vonatkozó megbízatást és küldetést. Ez a golgotás Mária tisztelet minden szervitára kötelező, életét egészen betöltő, minden erejét és képességét lekötő program, amelynél szebbet és a lélek megszentelése szempontjából hatékonyabbat nem is kívánhatunk. A szervita ebben a szellemben él; ez lelki életének alapja, az út, amelyen Istenhez közeledik. Hozzátok sietünk, szent Atyáink, mint fiak, tanítványok és barátok, hogy Tőletek, kik Krisztus élő képmásai vagytok, megtanuljuk, miként tudjuk együtt Isten dicséretét zengeni és az Atya asztalánál összegyűlt testvérekként, együtt megtörni az Élet kenyerét; hogyan hallhatjuk meg a csendben a Lélek szavát, s miként mélyül el a szó a hallgatásban; s hogyan lehet élni, ruhával, étellel, otthonnal nem törődve, csak Isten országára és annak igazságára figyelve; s miként kell a béke Evangéliumát hirdetni és az Egyházért élni, szenvedni, meghalni. Kísérjen minket, ó szent Atyák, a Ti példátok: ahogyan Istent kerestétek és a Szent Szüzet szolgáltátok, s közbenjárásotokkal segítsetek minket, most és életünk minden napján. Ámen.
Az új évezredben a Szervita Nővérek, a Fájdalmas Anya Szolgálói bizalommal néznek a
fiatalok felé, és kérik az Istent értük, hogy fáradságos keresésben feltegyék maguknak ezt a kérdést:
„És ha Isten engem is hív?”
Itt Magyarországon Budapesten, Győrben, Egerben és Mezőkeresztesen szolgáljuk a
Szűzanyát.
Ha szeretnél megismerkedni velünk, írhatsz az alábbi címre: